1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

1.1. A Központ egyszerűsített 2003. évi mérlege

1.2. A Központ 2003. évi eredménykimutatása

1.3. A Központ által kapott költségvetési támogatás összege és felhasználása

A Központ 2003-ban a költségvetéstől és alrendszereitől összesen 2 400 000 Ft támogatást kapott az alábbi projektekre:

• Biomezőgazdaság - 500 000 Ft
• Zöld beszerzés kézikönyv - 1 100 000 Ft
• Kisbér - 800 000 Ft

A támogatások felhasználásáról az egyes programokban folyó munka ismertetése kapcsán részletesen beszámolunk.

1.4. A személyi jövedelemadó 1%-ából kapott támogatás felhasználása

2003-ban a Központ a személyi jövedelemadó 1%-ából 18 688 Ft-ot kapott, amit a 2003. decemberi ipari ökológia konferencia szervezéséhez használt fel.

1.5. A Központ által nyújtott cél szerinti juttatások

A Központ 2003-ban sem magánszemélyeket, sem szervezeteket nem részesített juttatásban.

1.6. A vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások

A kuratórium és a felügyelőbizottság tagjai önkéntesen végzik munkájukat, tisztségük ellátásáért juttatást nem kapnak. Az ügyvezető igazgató 2003-ban 5 486 400 Ft fizetést kapott (ez az összeg az általa írt tanulmányok szerzői díját is tartalmazza).

2. A KÖZPONT KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE

A Központ az előző évhez hasonlóan 2003-ban 14 jelentősebb kutatási és szakértői programon dolgozott. E programok keretében 5 fontosabb eseményt (egy konferenciát, 2 tréninget és 2 kerekasztalbeszélgetést) szervezett, 4 kiadványt jelentetett meg. Az év folyamán összesen 15 tanulmány / esettanulmány készült, ebből kilencet a Központ munkatársai készítettek. A KTK munkatársai ezen kívül számos előadást tartottak (pl. az EU által Brüsszelben szervezett Green Week keretében), és több publikációjuk is megjelent. A média 3 alkalommal adott hírt a KTK programjaival kapcsolatos eseményekről.

A programok országos, regionális és helyi szinten

• segítették a fenntartható fejlődés eszméinek terjesztését és érvényre juttatását (pl.a hazai fenntartható fejlődési stratégia koncepciójának elkészítése, a kisbéri fenntarthatósági mintaprojekt);
• hozzájárultak a hazai környezetpolitika megalapozásához és továbbfejlesztéséhez (pl. a környezetvédelmi szektorban foglalkoztatottak számának meghatározása, a 2003-2008. évekre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program településminőségi kérdéseivel foglalkozó fejezetéhez készített háttértanulmány, a kormányzati zöld beszerzési program előzetes anyagáról kifejtett véleményünk vagy a peszticid program);
• előmozdították olyan külföldön bevált környezetgazdálkodási megoldások átültetését és hazai meghonosítását, mint a zöld beszerzés, az EU környezetközpontú irányítási rendszere, az EMAS, illetve a biogazdálkodás; továbbá
• bővítették szakemberek és az állampolgárok környezetvédelmi, környezetgazdálkodási kérdésekben való tájékozottságát és tudatosságát.

A programok elsősorban a környezetvédelmi szakemberekhez szóltak, azokhoz, akik a közigazgatásban, önkormányzatoknál, minisztériumoknál, az oktatásban, a vállalkozásoknál és a társadalmi szervezeteknél környezetvédelmi, környezetpolitikai feladatokat végeznek. A KTK munkájával közvetlenül segítette 2 jelentős magyar önkormányzat, Budapest és Miskolc környezetvédelmi tevékenységét. A megrendezett konferenciáknak, tréningeknek és kerekasztal megbeszéléseknek körülbelül száz résztvevője volt. A Központ publikációi és tájékoztató anyagai pedig még ennél is szélesebb körhöz jutottak el.

A Központ programjai a 2000. évi stratégiai tervnek megfelelően 2003-ban is négy kiemelt területre összpontosultak. E négy terület:

• Az európai integráció kedvező környezeti hatásainak elősegítése,
• Fenntartható fejlődés helyi, regionális és nemzeti szinten,
• Az üzleti szektor és a fenntartható fejlődés és
• A fenntartható fejlődés vitafóruma.

2.1. A fenntartható fejlődés felé. A magyar fenntartható fejlődési stratégia koncepciójának elkészítése

A 2002-ben indult program keretében a korábban elkészült az elmúlt 10 év fejlődésének a fenntarthatóság szempontjából értékelő tanulmány, a Johannesburgi Világkonferenciára benyújtott magyar jelentés, valamint több, az értékelés, illetve a majdani fenntartható fejlődési stratégia alapjául szolgáló jelentés és esettanulmány is, és megkezdődött a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia koncepciójának a kidolgozása.

2003-ban további a stratégia koncepciójának alátámasztására további értékelő tanulmányok és esettanulmányok készültek. A stratégia koncepciójának kidolgozása 2004-ben folytatódik, és akkor lesz az anyag társadalmi vitája is.

A UNDP által finanszírozott projektet a Fenntartható Fejlődés Bizottság felügyeli, közvetlen irányítója pedig a Környezetvédelmi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium képviselőiből, valamint a fenntartható fejlődés szakértőiből álló projektbizottság. A Központ a programban koordinátor szerepet tölt be.

2.2. A földhasználat és a földművelés hatása a biodiverzitásra

Ez a munka része az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek "A biodiverzitásról, a gazdaság átalakulásáról és az életminőségről a kibővült Európai Unióban" című nemzetközi programnak.

A 2003 őszén indult és folyamatban lévő kutatómunka a következő kérdésekre terjed ki:

• Fenntartható közlekedésfejlesztés: a közlekedésfejlesztése és különösen a Trans-European Road Network hatása a biodiverzitásra,
• A fenntartható vidékfejlesztés: a biodiverzitás szempontjainak megjelenése az egyes országok agrárpolitikáiban, figyelemmel a Közös Agrárpolitika és a SAPARD programok nyújtotta lehetőségekre,
• Fenntartható erdőgazdálkodás: az erdők jelenlegi felhasználási módjai, az erdők multi-funkciói, lehetőségek a fenntartható erdőgazdálkodásra, az erdők lehetséges hatásai a biodiverzitásra,
• A fenntartható talajhasználat: a talajszennyezések és talajerózió megakadályozása, a fenntartható bányászat,
• A talajdiverzitás helyzetének áttekintése az egyes ország-csoportokban (EU tagországok, tagjelölt országok és a balkáni országok),
• A karsztvíz-készletek áttekintése a megnagyobbodott EU-ban,
• A hegyes területek áttekintése és a biodiverzitás helyzete a megnagyobbodott EU-ban.

A programot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 9200 Euroval támogatja.

2.3. A 2000-es tiszai ciánszennyezés gazdasági és társadalmi hatásai

A program a Központ előző, a szennyezés évében végzett Tisza-programjának folytatása.

A folytatásban a Központ azt vizsgálta, hogyan alakultak a szennyezés gazdasági és társadalmi hatásai az előző felmérés óta, illetve, hogy a negatív gazdasági és társadalmi hatások még mennyi ideig jelenthetnek problémát, emellett megpróbált egy átfogó értékelést adni a károk összességére. A 2002-ben kezdődött projekt végrehajtása áthúzódott 2003-ra.

A munkát a KAC támogatta.

2.4. A hagyományos, tájjellegű élelmiszertermelés és feldolgozás újraélesztése, környezet- és fogyasztóbarát termelési módszerek elterjesztése Bakonyalja kistérségben (Kisbér vonzáskörzetében)

A program célja azon tevékenységek előmozdítása volt, amelyek megóvják a környezetet, és összhangban vannak az EU mezőgazdasági politikájával is. Ezúton segít a megcélzott régiónak az EU normákhoz való alkalmazkodásban és egy jól működő gazdasági csomag összeállításában. A Központ az említett régióval már az 1990-es évektől kezdődően jó kapcsolatot alakított ki. Közösségépítő tréningek kerültek megszervezésre, és a Központ az e régióba irányuló öko-turizmus (elsősorban a lovas turizmus) fellendítésében is szerepet játszott. Részt vett a kistérségi SAPARD program kidolgozásában is. E tekintetben a mostani program az előzőek folytatását is jelenti egyben.

A projekt megvalósítása lényegesen hozzájárult az EU agrár- és vidékfejlesztési politikájának ismertetése révén a helyi alkalmazás és gyakorlati lehetőségek feltárásához. A projekt egyúttal gazdasági, szociális és környezeti problémákat komplexen kezelte és a megoldásokat is ennek megfelelően ajánlotta. A tájtermelés és ökogazdálkodás megvalósulását a tájékoztatáson és képzésen túl piaci intézmények, valamint a piaci kapcsolatok erősítésével és kiépítésével is segítette. A program fontos tanulsága volt ugyanakkor az, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában előtérbe kerülő környezettudatos, a vidék fejlődését elősegítő programokban való részvétel iránt kizárólag az egyéni termelők érdeklődtek.

A hat egész napos foglalkozásból álló ökológiai gazdálkodási tanfolyamot 27 fő végezte el, közülük 23-an a tanfolyam zárásaként az elhangzottakról, megszerzett tudásukról sikeres vizsgát tettek. Ha figyelembe vesszük csak az egyes témakörök iránt érdeklődőket, akkor a részvevők száma elérte a 40-et. A tanfolyam megkezdése előtt a kisbéri kistérség területén 1 fő foglalkozott bio-termeléssel. A tanfolyam résztvevői közül 14-en tervezték az ökogazdálkodás elkezdését, illetve bővítését. A tanfolyam befejezését követően a résztvevők közül többen adtak be pályázatot az FVM-be öko-gazdálkodási támogatás elnyerésére. A programnak a kistérségen túlmutató hatását bizonyítja, hogy a megyei sajtó több esetben is tudósított a képzésről, s nemcsak a tanfolyam szervezőivel és előadóival, hanem a résztvevőkkel is készítettek interjút.

A program 2002 második felében kezdődött, támogatója a Phare Access Mikro Program és a KAC volt.

2.5. Az ökológiai gazdálkodás helyzetének felmérése, javaslatok kidolgozása a bővítésére és piaci oldalról való sérülékenységének csökkentésére

A 2003. január 1-től indult, s 2003. október 31-ig tartó program keretében a Központ helyzetértékelést készített a Biokontroll Hungária éves jelentéseinek felhasználásával az ökogazdálkodás hazai helyzetéről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számára. A tanulmány kitér a tényleges és a lehetséges hazai értékesítési csatornákra, és javaslatot tesz a hazai piac bővítését elősegítő piaci intézmények létrehozására.

A Központ tervezi, hogy a jövőben a Biokultúra Egyesülettel közösen folytatja az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatásokat.

2.6. Környezet- és költséghatékonysági tanulmány készítése a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 Városi környezetminőség Tematikus Akcióprogramjának végrehajtásához

A Minisztériumtól a MAKK Alapítvánnyal közösen elnyert megbízás célja egy, a második Nemzeti Környezetvédelmi Program Városi Környezetminőség TAP-jának végrehajtását megalapozó tanulmány készítése volt. A munka során a Központ reprezentatív felmérést végzett a városok környezetminőségéről és a legfontosabb problémákról, a MAKK pedig környezet- és költséghatékonysági szempontból értékelte a lehetséges intézkedéseket. A tanulmány tervezetét a Környezetvédelmi Minisztériumhoz történő benyújtás előtt az önkormányzatok képviselőivel szakmai fórumon vitattuk meg. A szakmai anyag több ajánlása beépült az NKP vonatkozó végrehajtási terveibe.

2.7. A környezetvédelem és a foglalkoztatás összefüggései

A Központ a GKI Gazdaságkutató Intézet megbízásából tanulmányt készített, amely áttekintette a környezetvédelmi szektor fogalmának és statisztikai számbavételének a kérdéseit, a globális környezetvédelmi szektor fejlődését, szerkezetét, dinamikáját, valamint a környezetvédelemnek a foglalkoztatásban játszott szerepét, majd a szektor legújabb, ma elfogadott fogalmát alapul véve kiszámolta a magyar környezetvédelmi szektor nagyságát, illetve a fejlődés eddigi trendjét és a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve prognosztizálta a szektor középtávú növekedési pályáját, szerkezetét, a szektorban foglalkoztatottak számának az alakulását, illetve feltárta a szektor fejlődésének területi vonatkozásait.

A környezetvédelmi szektornak a legújabb, az OECD által ajánlott meghatározásával először készült becslés a magyar környezetvédelmi szektorról. Ez a gyakorlatban még nem alkalmazott megközelítés újszerű és kissé meglepő eredményre vezetett: a szektor, a környezetvédelmi beruházásoknak a GDP-hez viszonyított aránya, valamint a szektor foglalkoztatottainak a száma lényegesen nagyobb, mint eddig sejtettük. E számítások szerint 1992 és 2001 között Magyarországon a környezetvédelmi ráfordítások gyorsuló ütemben, átlagosan évi 24-25%-kal nőttek, és arányuk ez idő alatt a GDP 1,3%-áról 2.2%-ára nőtt, míg az eddigi statisztika 1,6%-os arányt mutatott ki. A szektornak az eddig ismertnél nagyobb gazdasági szerepe növelheti a szektor politikai jelentőségét.

2.8. A Központ peszticid programja

A Központ volt az első nem kormányzati szervezet a csatlakozni kívánó országokból, aki csatlakozott a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) szervezethez 1998-ban. A PAN Europe egy olyan nemzetközi, nem kormányzati szervezet, amely a peszticidek használatának visszaszorítását szorgalmazza, mint a veszélyes vegyszerek alkalmazásának kevésbé veszélyesekre cserélését. Ennek elérése érdekében környezetbarát mezőgazdasági módszerek alkalmazását helyezi előtérbe, különös tekintettel az organikus mezőgazdasági művelésre. A szervezet jelentős hírnévnek örvend, éves találkozóinak rendszeres résztvevői között szerepelnek az Európai Bizottság képviselői is.

1998 óta a Központ aktívan résztvesz a peszticidekkel kapcsolatos hálózati munkában európai szervezetekkel közösen, ezzel egyidőben Magyarországon is közreműködik abban, hogy az említett témában növelje a tudatosságot. A Központ sürgette Magyarország részvételét a peszticidhasználattal kapcsolatos nemzetközi együttműködésekban is.

2003-ben a program a magyar és európai szervezetekkel való együttműködésben a peszticidekkel kapcsolatos tudatosság emelését, a peszticid-használat engedélyezési, ellenőrzési és monitorozás folyamotokban való civil részvétel biztosítására összpontosított. Fontos célja a programnak, a hazai peszticid-felhasználat csökkentése érdekében országos program kidolgozása. A Központ továbbá feladatának tekinti egy öko-toxikológiai, átfogó tevékenységet folytató bizottság létrehozását, amelynek résztvevői kutatók, kormányzati és nem kormányzati szervezetek szakértői lesznek.

A programot 2003-ban az EU Phare Access Makro Program és a PAN Germany támogatta.

2.9. Ipari ökológia konferencia

Az ipari ökológia a szennyezés megelőzés és a hulladékcsökkentés újszerű módszere. Lényege, hogy különböző termelési folyamatok között "szimbiózist" hoz létre, amelyben az egyik folyamat hulladékát a másik folyamat használja fel nyersanyagként. A 2003. decemberében tartott rendezvény célja az volt, hogy a résztvevő szakembereket megismertesse az ipari ökológia koncepciójával, a külföldi és hazai tapasztalataival, s ezáltal elősegítse ennek az innovatív módszernek a hazai elterjedését. A konferencia 34 résztvevője - köztük kutatók, vállalkozók, egyetemi oktatók, a KvVM szakértői - a programban szereplő kilenc előadás meghallgatása után megvitatták, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az ipari ökológiát itthon is szélesebb körben alkalmazzák. Az előadásokat a Központ publikálta.

A konferenciát az Oktatási Minisztérium és az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, valamint a Központ saját forrásaiból támogatta.

2.10. RELIEF

A 2001-ben indult program érdemi munkájának nagy része 2002-ben befejeződött. 2003-ra csak a miskolci önkormányzat zöld beszerzési politikáját megalapozó tanulmány magyar nyelvű változatának publikálása maradt. A tanulmány, mely a miskolci önkormányzat, az ICLEI és a Központ közös kiadványaként jelent meg, lehetőséget ad arra, hogy a város valamennyi érdekeltje és döntéshozója megismerje a zöld beszerzésben rejlő lehetőségeket és a projekt Miskolc számára készített ajánlásait. A projekt keretében szerzett tanulságokról a Központ vezetője az EU nagy évi környezetvédelmi rendezvénye, a Green Week keretében is beszámolt.

A projekt tanulságait a Központ arra is felhasználta, hogy véleményezze a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a közintézmények környezettudatos működésének és környezettudatos beszerzési gyakorlatának az előmozdítását célzó kormányhatározatának a tervezetét. A Minisztérium a vélemény több megállapítását és ajánlását is beépítette a tervezet későbbi, még mindig nem végleges változatába.

2.11. Önkormányzati zöld beszerzés kézikönyv

A 2002. decemberében a KAC finanszírozásával indult projekt a RELIEF projekt eredményeire épít. Célja, hogy a RELIEF projekt tapasztalatainak felhasználásával jól hasznosítható útmutatást adjon a zöld beszerzés iránt érdeklődő önkormányzatoknak a környezetbarát termékekről, a szolgáltatók közötti választásról, a pályáztatással és a szerződési feltételekkel kapcsolatos tudnivalókról. 2003-ban elkészült a magyar önkormányzatoknak szóló kézikönyv tervezete, amelyet a Központ beszerzési szakértőkkel, a Környezetbarát Termék Kht. szakértőjével, illetve önkormányzati környezetvédelmi szakértőkkel megvitatott. A vita tanulságait is figyelembe vevő véglegesített változat a Központ honlapján bárki számára hozzáférhető.

2.12. EMAS

A 2000-ben indult projekt érdemi munkája 2002-ben lezárult. 2003-ra csak a jelentés elkészítése maradt. Az elkészült jelentést az EU Bizottsága elfogadta.

2.13. Interact

A 2002-ben indult projekt célja, hogy elősegítse a részt vevő európai városok környezeti menedzsmenttel és a városi környezeti problémák kezelésével kapcsolatos tapasztalatainak a cseréjét. A módszerekről való eszmecsere mellett a projekt lehetőséget nyújt a résztvevők közötti kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére. A projektben minden európai város az önkormányzatával, egy tudományos intézménnyel és egy nem-kormányzati szervezettel képviselteti magát. A Központ a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez hasonlóan a Fővárosi Önkormányzat partnereként és tréning szakértőjeként vesz részt a programban.

2.14. Posztgraduális képzés

A Központ az 1990-es évek közepe óta részt vesz a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézetének mérnök-menedzser programja keretében tartott környezetvédelmi oktatásban, melynek bevezetését annak idején a Központ által menedzselt ETP projekt kezdeményezte. A korábbi mérnök-menedzser program helyét 2003-ban az Intézet MBA programja vette át. Ennek keretében továbbra is a Központ oktatja a 16 órás, angol nyelvű környezetpolitikai és környezetgazdaságtani modult. Így volt ez 2003-ban is.

A Környezettudományi Központ jelentősebb rendezvényei 2003-ban

Események, rendezvények	Eredmények	Támogatók
2003. március 26.- Kerekasztal az önkormányzati környezetbarát beszerzés hazai lehetőségeiről	A résztvevők megvitatták a hazai jogi, intézményi, személyi adottságokat és véleményezték a Központ önkormányzatoknak szánt környezetbarát beszerzési kézikönyvének tervezetét.	KAC
2003. március - április. - Biogazda tréning Kisbéren	27-en elvégezték, s 23-an sikeresen vizsgát tettek, a tanfolyam hatására 14-en terveztek biogazdálkodást	Phare Access Mikro program, KAC
2003. szeptember - október, Környezetpolitikai modul a Miskolci Egyetem MBA programja keretében	A leendő menedzserek látókörének, környezetpolitikai ismereteinek bővítése	Miskolci Egyetem
2003. december 2.- Ipari ökológia konferencia	A résztvevők megismerkedtek a termelés szervezésének egy igen újszerű, környezetbarát megközelítésével, amelynek elterjedése elősegítené a fenntarthatóságot.	Oktatási Minisztérium, Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány
2003. december 11. - Városi környezetminőség tanulmányhoz szakmai fórum	A minisztérium számára készített tanulmány első változatának megvitatása önkormányzati szakemberekkel.	KvVM

A 2003. évi kiadványok

Szerzők	Cím	Kiadó
Éri V., Lencsés J., Sziklai A. és mások	A környezetbarát beszerzés helyzete és lehetőségei Európa települési önkormányzatainál és Miskolcon	ICLEI, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Környezettudományi Központ. Miskolc, 2003. szeptember, pp.67
	Az ipari ökológia a gazdaság és a környezet szolgálatában. A 2003. december 2-i konferencia előadásai	Budapest, 2003. december, pp.87
	Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára	KTK honlap, 2003. március. pp.80
Laczó Ferenc - ifj. Sógorka Miklós	Fenntarthatósági mintaprojekt Bakonyalja kistérségben	KTK- Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége

A Központ projektjei keretében 2003-ban készült tanulmányok

Cím	Jelentősége	Szerzők
A környezetvédelmi szektor fejlődésének a foglalkoztatásra gyakorolt hatása (48.o.)	A környezetvédelmi szektor nagyságának a ma elfogadott átfogó meghatározás szellemében történő számszerűsítése, amely meglepő eredményre vezetett: a szektor, a környezetvédelmi beruházásoknak a GDP-hez viszonyított aránya, valamint a szektor foglalkoztatottainak a száma lényegesen nagyobb, mint eddig sejtettük.	Éri Vilma
Helyzetfelmérés a kisbéri kistérségben (32.o.)	A kistérségi fenntarhatósági mintaprogramot megalapozó tanulmány	Laczó Ferenc, ifj. Sógorka Miklós
Az ökológiai gazdálkodás helyzetének felmérése, javaslatok kidolgozása a bővítésére és piaci oldalról való sérülékenységének csökkentésére (30.o.)	A KvVM támogatásával készült a biotermékek hazai piacának helyzetét bemutató és bővítési lehetőségeit elemző tanulmány.	Laczó Ferenc
A megújuló energiahordozók felhasználásának gazdasági és egyéb akadályai és ösztönzői (70.o.)	Több évre tervezett kutatás részeként a tanulmány bemutatja a megújuló energiahordozók bővítését akadályozó szabályozásbeli és piaci eredetű tényezőket.	Laczó Ferenc
Pesticides in Hungary (status, production, authorisation process, legal and institutional basis, comparison with EU member countries, toxicity) (80.o.)	A peszticidekkel kapcsolatos környezeti tudatosság emelését szolgáló tanulmány	Laczó Ferenc
Fenntarhatósági mintaprojekt Bakonyalja kistérségben	Összefoglalja a kistérségi fenntarthatósági mintaprojekt tapasztalatait	Laczó Ferenc, ifj. Sógorka Miklós
How to organise public participation in the pesticides evaluation process?	A civil részvétel biztosítását elősegítő tanulmány a peszticidekel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési folyamatban.	Laczó Ferenc
Peszticidhasználat egy átalakuló országban (80.o.)	Összefoglalja a peszticidhasználattal kapcsolatos hazai helyzetet és a várható tendenciákat	Laczó Ferenc
Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára (55.o.)	A kézikönyv felkerült az Alapítvány honlapjára, illetve az önkormányzatok figyelmét e-mailben is felhívtuk a kiadványra. Gyakorlati hasznosításról még nem érkezett visszajelzés.	Éri Vilma, Szuppinger Péter
Tanulás a fenntartható fejlődés szolgálatában	A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó értékelő tanulmány	Czippán Katalin
A települési, kistérségi fenntartható fejlődési programok és a fenntartható fejlődés	A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó értékelő tanulmány	Szarvas Gábor
A tudomány hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez	A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó értékelő tanulmány	Meskó Attila
A nemzetközi folyamatok hatása Magyarország fenntartható fejlődésére	A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó értékelő tanulmány	Bácskai Tamás
Kísérletek a Dzsumbuj környezeti és társadalmi problémáinak kezelésére	A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó esettanulmány	Garamvölgyi Annamária
Egy önmagára talált kistérség - a Nyugat-Balaton régiójának fenntartható fejlődést ígérő példái	A fenntartható fejlődési stratégia koncepcióját megalapozó esettanulmány	Huszti Levente

A Központ munkatársainak 2003-ban megjelent egyéb publikációi

Éri, V., Az ISO 14001-es és az EMAS környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatánál. In: Környezetvédelem az EU-csatlakozás tükrében. IV. Környezetvédelmi Konferencia és Társadalmi Fórum - Dunaújváros. Dunaújváros Megyei Jogú Város önkormányzata, Dunaújváros, pp. 50-56

Éri, V., Edelényi, Cs., Ipari ökológia a természeti erőforrások védelméért és a szennyezés megelőzéséért. In: Tudásalapú társadalom. A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának IV. Jubileumi Konferenciája, Miskolc, pp. 352-361

Éri, V., Lencsés, J., Sziklai, A. (2003), Beszámoló a környezetbarát beszerzés helyzetéről és lehetőségeiről Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatánál. In: A környezetbarát beszerzés helyzete és lehetőségei Európa települési önkormányzatainál és Miskolcon. ICLEI, Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzata, Környezettudományi Központ.

Szuppinger, P., Eri, V. (2003), Green purchasing potential in Central Europe. The case of Czech Republic, Hungary and Poland. In: Erdmenger, Ch. (ed.) Buying into the Environment. Greenleaf Publishing Co., Surrey, pp. 241-253

Trebicky, V., Novak, J., Ira, V., Huba, M., Stodulski, W., Éri, V. (2003), Road to Sustainability - Economic, Social and Environmental Dimensions of Sustainability in the Visegrad Countries. Institute of Environmental Policy, Prague.

A Központ munkatársai által 2003-ban tartott előadások

Az előadás címe	Helye, időpontja	Hallgatósága	Előadó
Kelet-európai workshop	ECOPROCURA konferencia, Göteborg, szept. 10.	Magyar, ukrán, osztrák, szerb környezetvédő szakemberek	Éri Vilma
Az ISO 14001 és az EMAS környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatánál	Dunaújváros önkormányzata által szervezett konferencia, június 13.	Önkormányzati szakemberek, környezetvédelmi felelősök	Éri Vilma
A barnamezős területek környezetvédelmi problémái	Kerekasztalbeszélgetés a budapesti barnaövezet helyzetéről és megújulási esélyeiről. MTA Regionális Kutatások Központja, február 27.	A városi terjeszkedéssel foglalkozó szociológusok, építészek, közgazdászok, stb.	Éri Vilma
The EU Sustainable Development Strategy	A Közép- és Kelet-európai Környezetvédelmi Központ (REC) kelet-európai közlekedési és környezetvédelmi szakembereknek szervezett konferenciája , Szentendre, december 16.	A konferencia résztvevői	Éri Vilma
Ipari ökológia a természeti erőforrások védelméért és a szennyezés megelőzéséért.	A Miskolci Egyetem jubileumi konferenciája, Lillafüred, május 27.	Közgazdászok, egyetemi oktatók, kutatók	Éri Vilma
Green Procurement in the Enlargement Countries. The Case of Hungary, the Czech Republic and Poland	Green Week, Brüsszel, június	A környezetvédelmi kérdések iránt érdeklődők széles köre	Éri Vilma

Vissza az oldal tetejére

Főoldal