
|
|
Zöld (köz)beszerzés | |
Az ipari forradalom kezdete óta az emberiség egyre gyorsuló ütemben és egyre nagyobb mértékben fogyasztja bolygónk javait. A környezet minőségének kedvezőtlen változásáért a közvélemény sokáig a termelőket tette felelőssé, akik a szükségleteket kielégítő termékeket előállították. A környezetvédelmi szabályozás is elsősorban a gyártókat és a szolgáltatókat veszi célba, az ő felelősségteljes magatartásukat igyekszik kikényszeríteni. Pedig a környezetszennyezés, a termelés fenntarthatósága nemcsak a gyártókon múlik, hanem legalább annyira a fogyasztókon is, azon, hogy mennyit és mit fogyasztanak. A környezetbarát termékek megjelenésével a fogyasztóknak lehetőségük nyílik a termelés módjának, a termelés során felhasznált anyagoknak és technológiáknak a befolyásolására. Szerepük már nem merül ki abban, hogy a termék árában a termelés során alkalmazott környezetvédelmi megoldások költségeit is kifizetik, akár környezetvédelmi megelőző intézkedésről, akár a szennyezés miatt felmerült bírságról van szó. Megfelelő alternatívák esetén ugyanis a fogyasztók döntési helyzetbe kerülnek: eldönthetik, hogy szükségleteiket a környezetet jobban vagy kevésbé terhelő termékkel elégítik ki. A környezettudatos vásárló igyekszik olyan terméket választani, amely életciklusa alatt, tehát előállítása, használata során és használata után, hulladékként minél kevésbé terheli a környezetet. Az ilyen környezettudatos vásárlói magatartás jelentős eredményeket érhet el, különösen, ha olyan nagyobb mennyiségben vásárló intézményekről van szó, mint a települési önkormányzatok vagy a nemzeti kormányok. A környezettudatos nagy beszerzők nemcsak közvetlenül, az általuk megvásárolt környezetbarát termékek kedvezőbb környezeti hatása révén járulnak hozzá a környezet védelméhez, hanem közvetve, a piacra gyakorolt befolyásuk révén is: a környezetbarát termékek iránti vásárlásaik növelésével a gyártókat ösztönzik az ilyen termékek termelésének felfuttatására. A környezetbarát termékek tömegtermelése pedig végső soron ezen termékek árcsökkenéséhez vezet, így ezek a termékek egyre nagyobb számú vásárló számára válnak elérhetővé. A kereslet növekedése a gyártókat a termék környezeti jellemzőinek javítására is ösztönzi, így e téren is verseny bontakozik ki közöttük. A közintézmények zöld beszerzési gyakorlata példát mutat a háztartásoknak is. A közpénzek környezetbarát megfontolások szerint történő elköltése ugyanakkor etikai szempontból is indokolt. Nem véletlen, hogy környezetbarát közbeszerzés egyre nagyobb figyelmet kap szerte a világon. A közszféra beszerzéseinek környezetbaráttá tétele helyet kapott az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának és az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának a programjában. Az Európai Unió 5. környezetvédelmi akcióprogramja támogatta a "zöld" közbeszerzést vizsgáló kutatásokat, a 6. akcióprogramban pedig a zöld közbeszerzés az Integrált Termék Politikák kapcsán prioritásként is megjelent. A zöld közbeszerzés kiterjesztését szorgalmazzák emellett az Unió fenntartható fejlődéssel foglalkozó programjai, így az Unió fenntartható fejlődési stratégiája, valamint a Fenntartható Városi Fejlődés keretprogram is. Az Uniós tagországok közül többnek (pl. Dániának, Svédországnak, Németországnak, Franciaországnak, Hollandiának) is van nemzeti szintű zöld beszerzési programja, s terjed a zöld beszerzés az Unió települési önkormányzataiban is. A környezettudatos beszerzés a csatlakozó országok, köztük hazánk környezetvédelmi programjaiba is bekerült (pl. a második magyar Nemzeti Környezetvédelmi Programba). A kétségtelen érdeklődés ellenére a gyakorlatban a környezettudatos beszerzés terjedése Európa nyugati felében is lassú, a környezetbarát termékek nehezen tudnak tért hódítani. Mivel kis mennyiségben kelnek el, általában drágábbak a szokásos termékeknél, s mivel drágábbak, általában nem veszik őket. Ennek a hibás körnek az átvágására lenne szükség a környezetbarát vagy zöld beszerzési gyakorlat elterjedéséhez. Ha a kereslet érzékelhetően nőne a környezetbarát termékek iránt, nagyobb mennyiségben lehetne ilyen termékeket termelni és árusítani. A termelőknek érdemes lenne technológiai kutatásra fordítani, ezért az ilyen termékek környezeti tulajdonságai tovább javulnának, előállítási költségeik pedig csökkennének. A kereslet növekedésének hatására a piac s nyomában a termelés átalakulna. A zöld beszerzés terjedésének azonban több akadálya is van. Ilyen a környezetbarát termékek magasabb ára, a zöld beszerzéssel kapcsolatos téves nézetek mellett mindenekelőtt az információ és a "know-how" hiánya. A beszerzők nem tudják, mi számít környezetbarátnak, milyen módon, milyen eljárás révén és hol tudnak az adott szűkös pénzügyi keretek között környezetbarát termékekhez jutni. A Környezettudományi Központ a környezetbarát közbeszerzés propagálásával, az önkormányzatok számára fontos környezetbarát termékekre, hozzáférhetőségükre, a beszerzés során alkalmazandó eljárásokra vonatkozó információk, tudnivalók összegyűjtésével, közzétételével, továbbá a zöld beszerzés iránt érdeklődő önkormányzatoknak nyújtott szakmai segítséggel akarja előmozdítani a környezettudatos beszerzések, s általuk a fenntartható fejlődés ügyét. A Központ további 5 európai kutatóhely és 6 európai város mellett részt vett az ICLEI Európai Irodája által koordinált RELIEF programban. A program teljes címe: Environmental Relief Potential of Urban Action on Avoidance and Detoxification of Waste Streams through Green Public Procurement - magyarul szabad fordításban: A városok zöld közbeszerzési gyakorlatának potenciális környezeti hatása. A program kiválasztotta azokat a termékcsoportokat, amelyeknél a környezetbarát alternatívák alkalmazása jelentős környezeti hatással jár, s amelyek az önkormányzati beszerzésekben jelentős tételt képviselnek, elemezte ezen termékcsoportok esetében a zöld beszerzések potenciális piaci, társadalmi és környezeti hatását, továbbá javaslatokat tett az Európai Unió számára egy környezettudatos beszerzési stratégia kialakítására. A projekt keretében a Központ értékelte a hazai zöld beszerzési gyakorlatot, és a közös nemzetközi módszertan alapján elemezte a hazai és a kelet-európai önkormányzatok zöld beszerzési gyakorlatával elérhető környezeti és piaci hatásokat, nészerűsítette a zöld beszerzések hazai előmozdítását. A 2001-ben indult RELIEF program keretében készült tanulmányok: A KAC támogatásával 2003-ban elkészült a Központnak az önkormányzati környezetbarát beszerzéseket segítő kézikönyve. A kézikönyv letöltéséhez kattintson ide. A Központ továbbra is szorgalmazza a zöld közbeszerzés alkalmazását. Írásos véleményt készített a kormány környezetbarát működésére és a zöld közbeszerzésre vonatkozó rendelettervezetének előzetes anyagairól, a zöld közbeszerzés népszerűsítő előadásokat tart, és több fórumon érvelt a zöld beszerzésnek a közpénzből gazdálkodó szervezeteknél történő meghonosításáért. A környezetvédő szervezetek 2004. évi és 2006. évi országos találkozóin zöld beszerzési szekcióülést vezetett, amelynek állásfoglalásait az országos találkozók elfogadták. Jelenleg is több zöld közbeszerzéssel foglalkozó projekten dolgozik, részt vesz az európai környezetvédő szervezeteket tömörítő European Environmental Bureau integrált termékpolitikával foglalkozó munkacsoportjában és a Kelet- és Közép-európai Regionális Környezetvédő Központ Hálózat a Fenntartható Termelésért és Fogyasztásért programjában.
|
||
|
|
|