Szakmai fórum az önkéntes
     környezetvédelmi
     megállapodásokról

Interjúk az önkéntes
     környezetvédelmi
     megállapodásokról

Kutatási jelentés az önkéntes
     környezetvédelmi
     megállapodásokról
      (pdf, 503 Kb)

A Központ programjai

  Az önkéntes környezetvédelmi megállapodás mint lehetséges környezetpolitikai eszköz
 

Az önkéntes környezetvédelmi megállapodás a vállalatok és a környezetvédelmi hatóságok közötti egyezség az ipari létesítmények, vállalkozások környezetterheléséről. Alapvetően egy vagy több gazdálkodó szervezet és valamilyen állami szervezet között jönnek létre, de esetenként a felek között további szervezetek, például civil szervezetek is lehetnek. A vállalás vonatkozhat valamely szennyezőanyag (vízbe, levegőbe, talajba, talajvízbe történő) kibocsátásának meghatározott mértékű csökkentésére, egyes hulladékfajták mennyiségének csökkentésére, a hulladékok újrahasznosítási arányának növelésére, a gazdasági tevékenység energiahatékonyságának növelésére, a felhasznált energia-mennyiségen belül a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelésére vagy bármilyen egyéb, a felek által fontosnak tekintett kedvezőtlen környezeti hatás mérséklésére.

Az ilyen megállapodásokat az érvényes környezetvédelmi engedély mellett vagy helyett lehet alkalmazni; mindegyik megoldásra van példa az Európai Unió országaiban.

A tapasztalatok szerint az önkéntes megállapodás célszerű eszköz lehet a hatóságok és a vállalatok, valamint a társadalmi szervezetek közti együttműködés elősegítésében, és hozzájárulhat az ipar környezeti teljesítményének javításához. Előnye, hogy felhasználásával a környezetvédelmi irányítás különbséget tehet az eltérő adottságú ipari vállalatok között, s velük szemben közös megegyezéssel egyedi követelményeket alkalmazhat.

Az önkéntes környezetvédelmi megállapodásokat nálunk egyelőre még nem alkalmazzák. Mivel azonban Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszöbére érkezett, és a csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályalkotási feladatok zömének már eleget tett, érdemes immár azon gondolkodni, hogyan lehet az ország környezeti teljesítményét tovább javítani, hogy a várható gazdasági fejlődés ne járjon a környezetterhelés jelenlegi szintjének emelkedésével.

A projekt célja az volt, hogy feltárja az önkéntes megállapodások hazai alkalmazási lehetőségeit, felhasználásuk esetleges akadályait, bevezetésük feltételeit, illetve hogy elősegítse a főbb szereplők közötti konszenzus kialakulását az új eszköz bevezetésének módját és ütemezését illetően.

A kutatás számos jogi, gazdasági, intézményi kérdéssel foglalkozott. Vizsgálta,
  • Hogyan lehet beilleszteni a kölcsönös megállapodás intézményét a szabályozó-rendszerbe?
  • Mi lehet a szerepe a szokásos környezetvédelmi engedélyhez képest?
  • Milyen előnyök várhatók a megállapodások alkalmazásától?
  • Milyen lehet a megállapodások mikro-szintű környezeti haszon-költség mérlege?
  • Melyek a hazai alkalmazás potenciális területei?
  • Milyen szerepet játszhat az eszköz az IPPC-Direktíva előírásainak (pl. a BAT alkalmazásának) a bevezetésében?
  • Hogyan lehet biztosítani a (társadalmi) ellenőrzést?
  • Milyen monitoring-rendszert lehet működtetni?
  • Milyen szemléletbeli feltételek szükségesek a bevezetéshez, illetve milyen szemléletbeli akadályok vannak?

A kutatás kiindulópontja az Európai Unió környezetvédelmi jogszabály-rendszerének, az önkéntes megállapodásokkal kapcsolatos gyakorlatának elemzése, illetve a jelenlegi magyarországi állapottal való összevetése volt.

A megállapodásokról folytatandó párbeszédet elindítandó, az illetékes minisztériumok, a környezetvédelmi felügyelőségek, iparvállalatok és iparági szakmai szövetségek, környezetvédelmi tanácsadó cégek és civil szervezetek, illetve kutatók részvételével szakmai fórumot tartottunk, amelyen a résztvevők megvitatták magyarországi alkalmazás lehetőségeit és feltételeit, várható előnyeit és esetleges buktatóit. A tanácskozás lehetőséget adott a különböző vélemények ütköztetésére.

Ezután a hazai alkalmazás feltételeinek, illetve következményeinek mélyebb feltérképezésére interjúkat készítettünk a környezetvédelmi megállapodásban érdekeltek három csoportjával:

  • az iparági szakmai szövetségek és a nagyvállalatok,
  • a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint
  • a környezetvédelmi civil szervezetek
képviselőivel.

Végül a kutatás során nyert tapasztalatok értékelése és az ajánlott cselekvési terv megvitatása céljából kerekasztal megbeszélést szerveztünk a téma legjobb hazai szakértőivel. Az itt elhangzott véleményeket is felhasználva készült el a projekt kutatási jelentése, amelyet 2002. novemberében átadtunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak.

Vissza az oldal
    tetejére

Főoldal 

 

A projektet a KAC támogatta.

A kutatásban közreműködött Joost Kingma (SPEEDING Kft.) és Radványi András (RADECO Tanácsadó Iroda).