A Környezettudományi Központ 2000. évi közhasznúsági beszámolója

A Környezettudományi Központ
2000. évi közhasznúsági beszámolója

1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ
1.1. A Környezettudományi Központ egyszerűsített 2000. évi mérlege:

adatok E FT - ban

Sor- szám	A tétel megnevezése	Előző év	Előző éve(ek) helyesbítései	Tárgyév
a	b	c	d	e
1.	A. Befektetett eszközök ( 2 – 5. sorok )	12.295		11.879
2.	I. Immateriális javak	259		169
3.	II. Tárgyi eszközök	12.036		11.710
4.	III. Befektetett pénzügyi eszközök
5.	IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
6.	B. Forgóeszközök ( 7 – 10. sorok )	14.304		44.200
7.	I. Készletek
8.	II. Követelések	721		2.167
9.	III. Értékpapírok
10.	IV. Pénzeszközök	13.583		42.033
11.	C. Aktív időbeli elhatárolások

12.

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN ( 1.+ 6.+11. sor )

26.599

56.079

13.	D. Saját tőke ( 14 – 16. sorok )	24.303	31.474
14.	I. Induló tőke	30	30
15.	II. Tőkeváltozás	24.273	31.444
16.	III. Értékesítési tartalék
17.	E. Céltartalék
18.	F. Kötelezettségek ( 19.-20. sorok )	1.320	1.997
19.	I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
20.	II. Rövid lejáratú kötelezettségek	1.320	1.997
21.	G. Passzív időbeli elhatárolások	976	22.608

22.

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (13.+ 17.+ 18.+ 21. sor)

26.599

56.079

1.2. A Központ 2000. évi bevételei

Támogatások és bevételek	ezer Ft
Az Országgyűléstől kapott támogatás:
Minisztériumoktól:	1 500
Más költségvetési szervektől:
Helyi, települési önkormányzatoktól:
Adományok, egyéb támogatók:	29 558
SZJA 1%-ából befolyt összeg:	45
Tagdíjak:
Az alapító dokumentumban meghatározott tevékenységből származó egyéb bevétel :	13 070
Kamatbevételek:	882
Vállalkozásból származó bevételek:
Előző évből 2000-re átvitt pénzösszeg:	13 904
Egyéb bevételek:	23
Támogatás és bevétel összesen :	58 982

1.3. A 2000. évi kiadások

Kiadások	ezer Ft
A. Személyi jellegű ráfordítások	17.091
1. Bérköltség	5.760
2. Megbízási díjak	4.088
3. Tiszteletdíjak
4. Személyi jellegű egyéb költségek	3.942
5. Személyi költségek közterhei	3.301
B. Anyagi jellegű ráfordítások	4.468
C. Értékcsökkenési leírás	1.153
D. Egyéb költségek, ráfordítások	16.279
E. A szervezet által nyújtott támogatások
1. Ebből: pályázati úton nyújtott támogatások

1.4. Költségvetési kapcsolatok

A Központ 2000-ben a Központi Környezetvédelmi Célalaptól a következő programjaihoz kapott támogatást:

Magyarország felkészülése az EU tagságra: az EU strukturális politikája - 400 000 Ft

Az alternatív energiahordozók felhasználásának elősegítése - 600 000 Ft

A környezeti ártalmak - élelmiszerek - emberi egészség - ismeretterjesztés és szemléletformálás - 200 000 Ft

Politikusaink környezetvédelmi tudata - interjúkötet - 300 000 Ft

Az első három témakörhöz kapott támogatásokat a megjelölt programok megvalósítására fordítottuk és a támogatással 2000. folyamán elszámoltunk. A negyedik témakörhöz a támogatást 2000. végén ítélték oda, a projekttel kapcsolatos munkát 2001. augusztusában fejeztük be. A támogatás felhasználásáról azóta elszámoltunk.

1.5. A személyi jövedelemadó 1%-ából kapott támogatás felhasználása
A 2000. évben a személyi jövedelemadó 1 %-ából a Központ 45 ezer forintot kapott. A támogatást a Központnak a 2000. januárjában és márciusában bekövetkezett tiszai cián- és nehézfémszennyezés által okozott gazdasági és társadalmi károkat felmérő programjához használtuk fel (ezzel egészítettük ki a programhoz más forrásból kapott támogatást).

1.6. A Központ által nyújtott cél szerinti juttatások
A Központ sem magánszemélyeket, sem szervezeteket cél szerinti juttatásban nem részesített.

1.7. A vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások
A kuratórium tagjai önkéntesen végzik munkájukat, tisztségük ellátásáért juttatást nem kapnak. Az ügyvezető igazgató 2000-ben 3 476 501 Ft bért kapott.

2. A KÖZPONT KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE
A Központ küldetésének megfelelően környezetpolitikai kutatási és oktatási tevékenységével, valamint a környezet védelmét és a fenntartható fejlődést előmozdító gyakorlati környezetpolitikai programjaival 2000-ben is katalitikus intézményként szolgálta a magyar gazdaságnak a fenntartható fejlődés elveivel összhangban való átalakulását. Segítette a fenntartható fejlődés eszméinek terjesztését és érvényre juttatását, kezdeményezte a különböző szervezetek közös részvételét a környezeti problémák megoldásában, segítette a külföldön bevált környezetgazdálkodási megoldások átültetését és hazai meghonosítását.

2000-ben a Központ 11 fontosabb kutatási, illetve gyakorlati környezetpolitikai programon dolgozott, továbbá 6 vitafórumot/tanácskozást és 4 tréninget szervezett.

Programjaival segítette a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkáját, továbbá 3 megyei jogú város és tucatnyi kisebb település önkormányzatának és 38 vállalkozásnak a fenntartható fejlődésre és a környezetbarát gazdálkodásra irányuló erőfeszítéseit.

A rendezvényeken 2000-ben 215 fő vett részt, a kutatási és gyakorlati környezetpolitikai programok haszonélvezőinek száma (elméletileg) több százezer.

A Központ által az elmúlt évben megvalósított jelentősebb programok a következők voltak:

2.1. Kutatások

A tiszai cián- és nehézfémszennyezés által okozott társadalmi és gazdasági károk

A kutatás számszerűsítette a környezeti katasztrófa által a halászatban és a helyi idegenforgalomban okozott bevételkiesést, valamint a kárelhárítási és a szennyezés miatt a térség idegenforgalmi és üzleti presztizsét ért veszteségeket ellensúlyozó marketing- többletköltségeket, továbbá esettanulmányokkal érzékeltette a katasztrófának az ott élők helyzetére gyakorolt hatását. Az eredmények hasznosíthatók a kártérítés iránti perben, felhasználja őket az Európai Bizottság BAIA-MARE Munkacsoportja. A kutatási jelentés érveket adhat továbbá azon tárgyalók kezébe, akik a jövőbeli hasonló balesetek elkerülése érdekében nemzetközi együttműködés létrehozásán fáradoznak.

A program költsége 1178 ezer Ft volt, melyből 1033 ezer Ft-ot a WWF adott, a különbséget saját előző évi megtakarításainkból és a személyi jövedelemadó 1%-ából kapott támogatásból fedeztük. Együttműködő partnerek: WWF és a Tisza-Maros Kormánybiztosi Iroda.

Állásfoglalás a biomassza energetikai hasznosításáról

Az 500 példányban megjelentetett rövid tanulmány bemutatta a biomassza energetikai hasznosításának hazai feltételeit és alternatíváit, és szorgalmazta a biomassza mint alternatív energiaforrás nagyobb arányú hasznosítását, hogy ezáltal csökkenthető legyen az energiatermeléssel okozott környezetszennyezés és az üvegházhatást elősegítő széndioxid kibocsátás.

A fenntartható fejlődés feltételei Kisbér térségében

A kutatás feltárta a kistérség fejlődésének környezeti korlátait és a fenntartható fejlődés érdekében megvalósítandó feladatokat, továbbá információt szolgáltatott a kistérségi fejlesztési program elkészítéséhez. Együttműködő partnerünk a Gödöllői Szent István Egyetem volt.

Felmérés a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtását regisztráló magyarországi mérőhálózatról, valamint a jelentéskészítés és az ellenőrzés intézményeiről

A munka az intézményrendszer értékelésével hozzájárul a további fejlesztési feladatok meghatározásához. A kutatási beszámolót (további hat közép- és kelet-európai ország hasonló beszámolójával együtt) a klímaváltozási egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások során az ENSZ Klímaváltozási Egyezmény Titkársága, a Kiotói Jegyzőkönyv 1.sz. Függelében szereplő országok szakértői csoportja, az Európai Bizottság és a klímaváltozással foglalkozó társadalmi szervezetek hasznosíthatják. Együttműködő partnereink a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (Szentendre) és a World Resources Institute (Washington) voltak.

2.2. Gyakorlati környezetpolitikai programok

Az ATLAS program keretében a Központ tréninggel, angliai tanulmányút megszervezésével és gyakorlati tanácsokkal segítette három magyar város helyi fenntartható fejlődési stratégiájának a kidolgozását. Együttműködo partnereink: a Megyei Jogú Városok Szövetsége, Leicester (Egyesült Királyság) önkormányzata, Miskolc, Tatabánya és Békéscsaba önkormányzata. A programot az EU Ecos Ouverture Micro Projects Programja finanszírozza.

A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésére irányuló együttműködés - A Központ Miskolc város önkormányzatának partnereként részt vesz a környezetközpontú irányítási rendszernek a miskolci önkormányzatnál és a Miskolc Városi Közlekedési Rt.-nél történő bevezetésében. A felsorolt magyar partnerek mellett a programban részt vesz Agii Anargiri önkormányzatának Alfa-Alfa Fejlesztési Vállalata (Athén) és London Borough of Sutton. A programot az EU Ecos Ouverture programja finanszírozza.

A Kijelölt pályás lovasturizmus feltételeinek kidolgozása a Mór-Kisbér-Zirc Aranyháromszögben címu tanulmány feltárta a lovasturizmus fejlesztésének földrajzi, infrastrukturális, gazdasági, kulturális, humán és környezeti feltételeit, megjelölve a szükséges fejlesztési feladatokat, felhívta a figyelmet a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos teendőkre. Ezáltal információt nyújtott a fejleszteni kívánó helyi vállalkozásoknak, az érintett önkormányzatoknak, illetve a külső befektetőknek. A projekt költségeit a Közép- Dunántúli Régió Fejlesztési Tanácsa finanszírozta. Partnerek: Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesülés, Vállalkozók a Bakonyért Egyesülés.

2.3. A Környezettudományi Központ jelentősebb rendezvényei 2000-ben

*Események, tanfolyamok, rendezvények*	*Eredmények*	*Támogatók*
Január 20-23., Szakértői tanácskozás a strukturális átalakulási programoknak a közép- és kelet-európai családi gazdaságokra gyakorolt hatásáról (amerikai, cseh, grúz, horvát, lengyel, német és magyar résztvevőkkel).	A program lehetővé tette a különböző országokból és intézményektől érkező szakemberek közötti tapasztalatcserét, a tanácskozásról készülő kiadvány pedig az tanulságokat más szakértőkhöz is eljuttatja.	FAO Farm Management and Production Economics Service, a FAO Közép- és Kelet-európai Regionális Irodája
Február 28., március 21., április 3., április 27. Politikai vitafórumok a városok terjeszkedéséről: A városi terjeszkedés mint világjelenség, a terjeszkedés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémái, A városi terjeszkedés hajtóerői, A városi terjeszkedés visszaszorításának közgazdasági, jogi és intézményi eszközei, A használaton kívüli városi ipari és lakóterületek rehabilitációja címmel	A vitafórumok és a róluk szóló újságcikkek felhívták az érdekeltek figyelmét a városok terjeszkedése által kiváltott társadalmi, gazdasági és környezeti problémákra, és alkalmat adtak a résztvevőknek az ésszerű városfejlődést előmozdító jogi és gazdasági eszközökről és feltételekről folytatott eszmecserére.	The German Marshall Fund of the United States
Április 4., Szeminárium a környezetbarát ipari parkokról	A szeminárium felhívta a hazai ipari parkok vezetőinek a figyelmét a vállalkozások ésszerű társításával elérhető anyag- és energiamegtakarítási lehetőségekre és a keletkező hulladék mennyiség csökkentésének a lehetőségeire, valamint az ebből származó gazdasági és környezeti előnyökre.	The Chattanooga Institute természetbeni hozzájárulása
Szeptember 13-14. és november 9-10., Veszélyeshulladék gazdálkodási tanfolyamok, Szombathely	A tanfolyam megismertette a részt vevő közép- és kisvállalkozásokat a hulladékgazdálkodás jogi szabályozásával, segített a résztvevőknek a vállalati hulladékgazdálkodási tervük elkészítésében, hozzájárult a környezetvédelmi vállalkozások és a termelő cégek közötti kapcsolatépítéshez, továbbá fórumot teremtett a hatóság, a környezetvédelmi vállalkozások és a termelő cégek együttgondolkodásához.	Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (természetbeni hozzájárulás), a résztvevők fizették a tanfolyam önköltségét

Vissza

Főoldal